Méretre készítés

Méretre készítés

A szabómester – az úriszabó… Ma már szinte alig ismert fogalmak, pedig egykoron a méretre készítés volt az általános a ruházkodásban. Mit kell tudni a szabóságról, a szabó mesterségről?

A szabómesteri mestervizsga követelményei többek között:

teljeskörű szabászati ismeretek, anyag- és áruismeret, kalkulációk készítése. A szabómester előre meg tudja mondani, hogy a megrendelőnek mi áll jól, és a gyakorlatban alkalmazza a szabósági, ruhaipari etika szabályait: például alacsony, kövér embernek nem lehet keresztbecsíkos vagy Eszterházy kockás öltönyt készíteni, a hozott anyagot pedig a munka megkezdése előtt át kell vasalni, ezáltal vasaláspróbát csinálni.

Francia szabóság:
női ruhákat, nyári ruhákat készít, könnyű anyagokból (pl. blúz, hálóing stb.)
Angol szabóság:
szövetből készülő ruházatot készít, elsősorban felsőruházatot (öltöny, nadrág, zakó, kosztüm, kabát).

Amit a méretre készítésről tudni kell

Az emberi test felépítése – bár a születéstől nagyjából előre meghatározott – mégis sokat változhat az idővel.

Az alapvető testalkat típusok a következők:

Aszténiás alkat:
a mindennapi életben a sovány emberek ilyen alkatúak. Nincs rajtuk zsírszövet, de izomtömegük is kevesebb.
Piknikus alkat:
a kövérkés embereket sorolják ebbe a testalkat csoportba.
Atlétikus alkat:
a minden szempontból ideális alkat, vagyis nagyobb izomtömeg, kevesebb zsírszövet jellemzi.

A testtartás ugyanúgy befolyásoló tényező, amikor valaki ruhát vásárol vagy készíttet magának, mint a testalkat. Attól függően, hogy az illető a medencéjét előre tolja, vagy inkább a fenekét tolja ki, más és más testalkata lehet. Hasonlóan idősebb korban a csigolyaoszlop már nem tartja egyenesen a testet, kialakul az időskori görnyedt testtartás.

A vállak helyzete is gondot okozhat a méretre készítésnél. A nyak és vállak helyzete befolyásolja, mennyire áll ki a hátból a lapocka, hol helyekedik el a kulcscsont. A féloldalasság is erősen meghatározó, ugyanis a lógó vállat a törzs megpróbálja kiegyenlíteni, a a fej pedig elbillen az egyik irányba.

A lábak formája is meghatározza, hogyan kell szabni egy nadrágot, vagy milyen hosszú szoknyát lehet javasolni egy hölgynek. A jó szabó figyelembe veszi, hogy egy láb O vagy X, illetve hogy a lábfej kifelé vagy befelé áll.

Testarányok

Ideális esetben az emberi test bizonyos méretei megegyeznek – ezt a jó szabó fejben tartja. A medence hosszával megegyező például a könyöktől a csuklóig mért távolság, a fejtetőtől a derékvonalig mért magasság pedig azonos a felső végtag hosszával.

Méretvétel

Az emberi test folyamatosan változik, amihez a ruházatnak igazodnia kell. Teljesen más a haskerület evés után vagy éhgyomorra, de változik a testtartás is, aszerint, hogy mennyire kipihent az ember.

A jó szabó feladata, hogy a megrendelő számára kényelmes ruhát készítsen, olyat, amely a testi hibákat elfedi, palástolja – szinte tekintet nélkül az aktuális divatra. Egy divatos öltöny is adhat előnytelen megjelenést, ha viselője X lábát nem tudja megfelelően eltakarni.

A méretre készített szabászati gyakorlatban inkább kevesebb méretet érdemes mérni, a többit pedig arányosítással kiszámolni, ugyanis minél több méretet mérünk, annál nagyobb lehet a hibalehetőség.

A leggyakrabban mért testméretek:

Testmagasság:
a fejtetőtől a cipőtalpig mérjük
Mellbőség:
a megrendelő háta mögé állva mérjük, hónaljmagasságban, a mell és lapocka leginkább kiemelkedő pontján átmenve.
Derékbőség:
elölről mérjük, a mérőszalagot a test legkiemelkedőbb pontján átfektetve.
Csípőbőség:
elölről, a csípő legkiemelkedőbb pontjain átfektetve.

Testalkatok és arányok

A szabó számára nem ismeretlenek azok az arányszámok, amelyek a derékbőség, a csípőbőség és a mellbőség között állnak fenn, és az sem, hogy ez hogyan változik az egyes testalkatokkal. Például míg a normál férfi testalkat esetében a derékbőség 8-10 cm-rel kisebb a mellbőségnél, addig a hasas alkatoknál ez 2-8 cm-rel nagyobb, az alacsony növésűek esetében pedig csak 4 cm-rel kisebb.