A kékfestő története

Már a 16. századtól készítettek mintanyomással kelméket, textileket. A kék szín eléréséhez a festőcsülleng növényt használták fel, amelyet Franciaországban és Thüringiában nagy területeken termesztettek.

A 17. századi földrajzi felfedezések alkalmával került Európába az indigó nevű növény Indiából, amely töményebb és élénkebb színű kelmefestéket eredményezett, így leváltotta elődjét. Ugyanebben az időben váltak népszerűvé a keleti minták, a porcelánfestésben pedig nagy sikert arattak a kék-fehér minták az európai vásárlók körében.

Hogyan készül a kékfestő anyag?

A kékfestő anyag úgynevezett reverz festési eljárással készül.

Leegyszerűsítve: ez az a festési eljárás, amikor a gyerekek zsírkrétával rajzolnak a papírra, majd vízfestékkel lefestik a papírt. A zsírkrétával fedett rész taszítani fogja a vizes bázisú festéket.

A kékfestésnél a textilre kézi nyomómintákkal viszik fel a szigetelőmasszát, majd az indigós festőanyagba merítik. A kelmét ezután kiemelik a festékből, és szárítják, miáltal eléri kék színét. A kívánt kék árnyalat elérése után a szigetelőmasszát savazással távolítják el.

(Forrás: kekfestomuzeum.hu)

The post Kékfestő appeared first on Linka-szabóság.

Magas növésű, sovány nők

Az alakot szélességi csíkokkal, varrásokkal tehetjük „alacsonyabbá”. A túlságosan élénk színek nem tesznek jót, a pasztellek ellenben jól állnak. A hosszú nyakú nőknek a magas gallér, a széles kivágás nem áll jól, ugyanis tovább nyújtja a nyakat.

Alacsony, kövér nők

Szigorúan tilos a vízszintes csíkozás! A legjobban az egyenes szabású ruha áll, öv nélkül. Az aprómintás vagy egyszínű, lehetőleg sötétebb anyagok állnak jól.

Csípőben erős, karcsú felsőtestű nők

A lefelé bővülő szoknya ellensúlyozza az erős csípőt, ám vigyázat, az alacsonyaknak ez nem áll jól! Ahol „kevés”, ott a világosabb színek nagyítanak, ahol „sok”, ott pedig a sötét színek karcsusítanak.

Rövid derék, magas csípő

Az enyhén karcsusított fazonok állnak jól, de széles övet semmi esetre sem viselhetnek!

Erős mell, keskeny csípő

Előnyös az enyhén karcsusított felső, egyenes vonalú szoknyával.

The post Milyen ruha áll jól? appeared first on Linka-szabóság.

Kultúrális szempontok is befolyásolják, milyen színből készülhet egy ruha (például a katonák keki színű viseletének rejtő funkciója van, vagy a bíbor szín a katolikus egyházi emberek viseleteként rangbéli üzenetet is hordoz), illetve nagyon sokszor az illem határozza meg, milyen szín viselhető és milyen nem.

A színek üzenetével az önmagunkról kialakított kép is befolyásolható. Állásinterjúra például nem szokták ajánlani a piros színt túlzott agresszivitása miatt, a sötétzöld pedig esetleg túlságosan öregítheti viselőjét. Egy 50-es éveiben járó hölgy talpig babarózsaszínbe öltözve nevetségesnek is hathat, bármennyire is szeretné magát fiatalítani…

A színek jelentése

Ha semmilyen hagyomány, divat vagy kultúrális szempont nem befolyásolja az öltözék színének megválasztását, akkor érdemes figyelembe venni az alábbi jelentéseket:

Piros

energia, dinamizmus, a vér színe, erotikus, a tűz színe, cselekvésre késztet, negatív megközelítésben a harag színe

Sárga

jókedv, nyár, tettrekészség, felszabadultság, negatív megközelítésben az irigység színe

Zöld

természetesség, megnyugvás, remény, termékenység, negatív megközelítésben a féltékenység színe

Kék

igazság, békesség, bölcsesség, az égbolt színe, higgadtság, biztonság, hűség, bizalom, tekintély

Bordó

elegancia, drágaság

Barna

férfiasság, stabilitás, a föld színe

Narancs

büszkeség, önérzetesség, segítőkészség, ambíció, kreativitás, életerő

Lila

lelkiség, szellem, királyi, misztikus

Fehér

tisztaság, szűziesség, béke, teljes egyensúly, semlegesség

Fekete

elegancia, méltóság, formális, szigorú, negatív megközelítésben gyász, depresszió

Forrás: Színek a honlapon – a színek marketing szerepe

Az öltözködésben a jól megválasztott színek segíthetnek a viselő energetikai hiányainak kiegyenlítésében, még akkor is, ha ez a többi ember számára nem látható. Érdemes kipróbálni! Azok a hölgyek, akik például babát szeretnének, viseljenek a termékenységet szimbolizáló zöld alsóneműt! Akik pedig hajlamosak a depresszióra, kerüljék a fekete, szürke és sötétbarna színeket.

The post A színek szerepe az öltözködésben appeared first on Linka-szabóság.

Öltöny, zakó

Létezik keskeny vagy széles fazonban.

A zakót elöl összefogó gombolás szerint megkülönböztetünk egysoros illetve kétsoros zakót, a gombok száma alapján pedig 1, 2 és 3 gombos zakót. Az egysoros zakó minden testtípusnak megfelelő, míg a kétsoros magas, vékony testalkaton áll jól. Az 1,2 vagy 3 gombos szabás a nyújtott fazonnal áll összefüggésben.

Nadrág

A klasszikus öltönynadrág vagy egyszerű nadrág esetében nincs nagy variációs lehetőség: készülhet egyenes vagy trapéz szabással.

Szmoking

Társasági viselet, legfőbb jellemzője a tükörbársony fazonborítás (egyszerűbben: a hajtóka) vagy sálgallér.

Frakk

Társasági viselet, derékra szabott, mellényes öltözet. Hátul lelógó „szárnyak” vannak.

Zsakett

Az amerikai típusú esküvő jellemző viselete, a vőlegénynek, tanúknak, örömszülőknek. Jellemzője a szűk, szürke csíkos nadrág, a zakó pedig egyszínű sötét, eleje csapott fecskeforma.

Atilla

Hagyományos magyar társasági viselet, a Bocskaitól zsinórozásában különbözik.

Mikádó

A 20. század elején volt népszerű viselet, rövid téli kabát. Mára az autóskabát és a dzseki kiszorította.

Zubbony

Katonai felsőruházati viselet.

The post Férfi ruházat – mi az a szmoking, zsakett, frakk és atilla? appeared first on Linka-szabóság.

„A „Bocskai-viselet” Bocskai István fejedelemről kapta a nevét. Történetében máig sok a megválaszolatlan kérdés. Tehát arra a kérdésre, hogy miért éppen Bocskai lett a ruha névadója, nem tudunk egyértelmű választ adni.

Mikor találkozunk először ezzel a viselettel a magyar öltözködésben s elsősorban az iskolai öltözködésben? Az 1920-as évek polgári öltözködésében. A két világháború között viselői túlnyomórészt a középosztály tagjai voltak, s a diákok, akik egyenruhaként hordták.

A 20. század elején induló magyaros ruhamozgalomnak voltak már előzményei a 18-19. században is, mely a felerősödő hazafias nemzeti mozgalommal függ össze. Viselői nemzeti öntudatot, hazafias érzéseket kívántak demonstrálni a külsőségek révén. Először 1900-ban a debreceni főiskolai újság adott hírt arról, hogy a város „akadémiai polgárai” nagygyűlést tartottak a magyar ruháért, mely egyben a hazai ipar támogatására is alkalmas volt. A divatlapokban a 30-as évek végén egyre több magyaros jellegű ruhaterv jelent meg, például fiúknak magyaros zakó kis fazonnal vagy állógallérral. A ruháknak a magyaros jelleget a zsinórozás és a különböző gombkötő munkák adták. Ha tehát a férfi vagy a női felsőruha zsinórdíszes gombolót kapott, akkor beszélhetünk bocskai viseletről. A zsinórozás ugyan már a 18. században megjelent, de mint jellegzetes díszítési mód megmaradt a 20. század elején is.

A bocskai viseletnek a középosztály körében ugyan nem volt nagy divatja, annál inkább beszélhetünk sikertörténetről a két világháború közötti diákviseletben. A 20-as évek második felétől a középiskolák, internátusok sorra vezetik be a bocskai formaruhát: fiúknál a sapkát, zakót, nadrágot és rojtos selyem nyakkendőt, lányoknál pedig a blúzt és a szoknyát.”

Bollókné Várhelyi Katalin:
A Bocskai viselet

A Bocskai viselet szabászati szempontból

A Bocskai ruha manapság elsősorban esküvőkön, különleges alkalmakkor, fogadásokon, bálokon divatos viselet. Legfőbb jellemzője – amitől Bocskai ruha a Bocskai ruha – a zsinórdíszes gombolás, vagyis a kézzel készített paszomány, amelyet aprólékos kézi munkával kell felvarrni a ruhára.

Kiknek ajánlunk Bocskait?

A Bocskai viselet szép tartást ad, de csak azoknak áll jól, akik egyenesen állnak, és inkább vékony testalkatúak. Akinek hajlott a háta vagy túlsúlyos, azoknak a Bocskai viselése nem ajánlott.

The post A Bocskai viselet története appeared first on Linka-szabóság.

A szabómesteri mestervizsga követelményei többek között:

teljeskörű szabászati ismeretek, anyag- és áruismeret, kalkulációk készítése. A szabómester előre meg tudja mondani, hogy a megrendelőnek mi áll jól, és a gyakorlatban alkalmazza a szabósági, ruhaipari etika szabályait: például alacsony, kövér embernek nem lehet keresztbecsíkos vagy Eszterházy kockás öltönyt készíteni, a hozott anyagot pedig a munka megkezdése előtt át kell vasalni, ezáltal vasaláspróbát csinálni.

Francia szabóság:

női ruhákat, nyári ruhákat készít, könnyű anyagokból (pl. blúz, hálóing stb.)

Angol szabóság:

szövetből készülő ruházatot készít, elsősorban felsőruházatot (öltöny, nadrág, zakó, kosztüm, kabát).

Amit a méretre készítésről tudni kell

Az emberi test felépítése – bár a születéstől nagyjából előre meghatározott – mégis sokat változhat az idővel.

Az alapvető testalkat típusok a következők:

Aszténiás alkat:

a mindennapi életben a sovány emberek ilyen alkatúak. Nincs rajtuk zsírszövet, de izomtömegük is kevesebb.

Piknikus alkat:

a kövérkés embereket sorolják ebbe a testalkat csoportba.

Atlétikus alkat:

a minden szempontból ideális alkat, vagyis nagyobb izomtömeg, kevesebb zsírszövet jellemzi.

A testtartás ugyanúgy befolyásoló tényező, amikor valaki ruhát vásárol vagy készíttet magának, mint a testalkat. Attól függően, hogy az illető a medencéjét előre tolja, vagy inkább a fenekét tolja ki, más és más testalkata lehet. Hasonlóan idősebb korban a csigolyaoszlop már nem tartja egyenesen a testet, kialakul az időskori görnyedt testtartás.

A vállak helyzete is gondot okozhat a méretre készítésnél. A nyak és vállak helyzete befolyásolja, mennyire áll ki a hátból a lapocka, hol helyekedik el a kulcscsont. A féloldalasság is erősen meghatározó, ugyanis a lógó vállat a törzs megpróbálja kiegyenlíteni, a a fej pedig elbillen az egyik irányba.

A lábak formája is meghatározza, hogyan kell szabni egy nadrágot, vagy milyen hosszú szoknyát lehet javasolni egy hölgynek. A jó szabó figyelembe veszi, hogy egy láb O vagy X, illetve hogy a lábfej kifelé vagy befelé áll.

Testarányok

Ideális esetben az emberi test bizonyos méretei megegyeznek – ezt a jó szabó fejben tartja. A medence hosszával megegyező például a könyöktől a csuklóig mért távolság, a fejtetőtől a derékvonalig mért magasság pedig azonos a felső végtag hosszával.

Méretvétel

Az emberi test folyamatosan változik, amihez a ruházatnak igazodnia kell. Teljesen más a haskerület evés után vagy éhgyomorra, de változik a testtartás is, aszerint, hogy mennyire kipihent az ember.

A jó szabó feladata, hogy a megrendelő számára kényelmes ruhát készítsen, olyat, amely a testi hibákat elfedi, palástolja – szinte tekintet nélkül az aktuális divatra. Egy divatos öltöny is adhat előnytelen megjelenést, ha viselője X lábát nem tudja megfelelően eltakarni.

A méretre készített szabászati gyakorlatban inkább kevesebb méretet érdemes mérni, a többit pedig arányosítással kiszámolni, ugyanis minél több méretet mérünk, annál nagyobb lehet a hibalehetőség.

A leggyakrabban mért testméretek:

Testmagasság:

a fejtetőtől a cipőtalpig mérjük

Mellbőség:

a megrendelő háta mögé állva mérjük, hónaljmagasságban, a mell és lapocka leginkább kiemelkedő pontján átmenve.

Derékbőség:

elölről mérjük, a mérőszalagot a test legkiemelkedőbb pontján átfektetve.

Csípőbőség:

elölről, a csípő legkiemelkedőbb pontjain átfektetve.

Testalkatok és arányok

A szabó számára nem ismeretlenek azok az arányszámok, amelyek a derékbőség, a csípőbőség és a mellbőség között állnak fenn, és az sem, hogy ez hogyan változik az egyes testalkatokkal. Például míg a normál férfi testalkat esetében a derékbőség 8-10 cm-rel kisebb a mellbőségnél, addig a hasas alkatoknál ez 2-8 cm-rel nagyobb, az alacsony növésűek esetében pedig csak 4 cm-rel kisebb.

The post Méretre készítés appeared first on Linka-szabóság.